Vadkárok

A vadon élő állatok természeti környezetünk részei
, melyek közül egyes fajokkal az ember természeti erőforrásként gazdálkodik, illetve káros mértékű túlszaporodásuk elkerülése érdekében rájuk vadászik. Ilyen nagyvad fajok vidékünkön a vaddisznó, gímszarvas és őz, jellemző apróvadaink a fácán és a nyúl. Említést érdemel, mint apróvadaink ragadozója a róka is.

Az ember és vad élőhelye átfedik egymást. A vad táplálkozásával és szokásos élettevékenységével az emberi gazdálkodásban kárt okoz.

Az ember a vadállomány nagyságát és nem kívánatos károkozásait mesterséges beavatkozásokkal (pl.: vadászattal, a vad etetésével) befolyásolni tudja, de nem képes a haszonállatokhoz hasonlóan szabályozni.

A Káli-medence Tapolca - Zánka főúttól délre eső részén és a Badacsonytól - Zánkáig húzódó Balaton parton a Káli-medence Vadásztársaság a vadászati jog gyakorlására létrejött szervezet, azaz a vadászatra jogosult. Vadászatra jogosultként a nekünk adott lehetőséggel élve szabályozzuk vadászterületünk vadállományát. Helyes vadgazdálkodási gyakorlatot folytatva mindent megteszünk a vadkárok csökkentése végett. A károsított területeken fokozzuk a vadászatok számát és szükség szerint növeljük kilövési keret igényünket a vadászati hatóság fele. A vadat etetéssel, vadföldek művelésével, itatóhelyek, dagonyák fenntartásával próbáljuk a lakott területektől és mezőgazdasági kultúráktól távol tartani.

Vadászterületén kívül a jogosult nem vadászhat, így a vad károkozását is csak vadászterületén tudja elhárítaniIlyen a vadászterületnek nem minősülő ingatlanok a belterület és korábbi zártkertek, a nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely; a lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan; a tanya, major, temető; a közút, továbbá vasút.

A védekezés lehetőségeiről:

  • Vadriasztó szerek: sokféle létezik, általában hatásuk rövid távú, szaghatáson alapuló. Egyik legelterjedtebb a Vadóc nevű zacskós granulátum.  Házilagos kivitelezésben érdemes lehet próbálkozni még öblítőszeres víz és emberi haj csomagok 5-7 méteres távolságban való kihelyezésével a védendő kultúrák határán, melyek szaga gyakran el tudja riasztani az arra tévedő vadat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a belterületen ember közelségében élő vad megszokta az ember szagát, így az ilyen területeken a szagriasztók hatékonysága általában csekély, sokkal inkább kis területen fekvő külterületi kultúrnövények védelmére alkalmasak

  • Kerítések: a normál kerítésfonat, illetve az olcsó vékony szálú „vadvédelmi kerítés” a vaddisznó mozgását nem gátolja, csak az őz és megfelelő magasság esetén (~1,8 m) a szarvas ellen véd. A szögesdrót és az elöregedett, nem folytonos kerítések semmiféle vad elleni védelmet nem nyújtanak. Az új és jó minőségű normál kerítésfonatokon is lyukat tudnak ütni a vaddisznók, mely lyukakon aztán már az őzek és más vad is átjut. Tökéletes megoldás vad ellen a feszített, csúszásmentes csomózású vadhálóból készült fa oszlopos kerítés, de ennek 2.500.- Ft/fm körüli a bekerülési költsége (oszloppal, kivitelezéssel). Ha van meglévő drótkerítés és csak a vaddisznók ellen kell azt megerősíteni, úgy a táblás betonvas térháló 50 cm széles csíkokra vágott elemei nyújtanak tökéletes megoldást 200 Ft/fm bekerülési költséggel. A villanypásztor megfelelő kivitelezés mellett hatékony védekezési mód lehet a vad távol-tartására, de kis belterületi parcellák védelmére nem szoktuk javasolni, mert eszköz igénye a kerítés árával vetekszik. Nagyobb területek védelmére azonban gazdaságosan alkalmazható már. A vaddisznó ellen is van a jól megépített és karbantartott villanypásztornak védő hatása, de a villanypásztor kerítés karbantartás igényes, heti, havi rendszerességgel a füvet alatt a kaszálni, vagy gyom-irtani kell, illetve ellenőrizni kell a vezető szálak épségét.



csomózott vadhálós kerítés